Nem könnyű napok elött álltunk.Miután Zsófi felébredt az altatásból alig vártam ,hogy láthassam és érezhessem közelségét és csak azt mondtam magamban ezen is túl vagyunk ,de mégis összeszorult a szivem mikor láttam azt a sok csövet és a fáradt kis arcát .Közölték velem minden rendben ment tőle kérdezték ,hogy fáj e valami és erre ő mondta ,hogy nem .Az altatás utóhatásai viselték meg folyamatos hányinger és émelygése volt aminek hányás lett a vége .Két nap alatt rendeződött és már a mosolygós zsófit láttam ami nagyon megnyugtatott.Sok gyógyszert kellett kapnia a fájdalom a zsibbadás és viszketés miatt,ami a műtét után normális reakciók.Zsófi lábából az izom merevség nagymértékben elmúlt ezt ő is elmondta nekem ,hogy könnyebb lett a lába.A műtétet a hátán végezték egy 5 cm es szakaszon nyitották fel és végezték el a beavatkozást.Három napig vizszintesen kellett feküdnie amit nagyon jól viselt.Eljött a negyedik nap mikor fel kellett ülnie temészetesn ezt nagyon óvatosan csinálták sőt nekem is megmutatták a fogásokat ,hogy tudok neki segíteni.Ezt egy kedves terapeuta tanította és közölte zsófival hogy délután már a tornaterembe kell lemenjünk és ott folytatjuk a tornát.Félt a fájdalomtól ,de monták neki kap fájdalomcsillapítót és könnyebb lesz.Így is volt meg tudta csinálni azokat a feladatokat amiket elvártak tőle.Miután felmentünk a szobánkba nagy meglepetés várt minket.Itt élő magyar barátaink lufikkal ajándékokkal és az életmentő húslevessel csupa finomságokkal leptek meg minket.NAgyon jól esett nekünk.Ezen a napon kellett találkoznunk az ortopéd orvossal is aki egy korrekciós műtétet is elvégez zsófin ami november 4.-én lesz.A bal lábán a térdhajlító inakat hosszabbítják meg az fontos a stabil álláshoz és egyensúlyhoz.Örülok nagyon ,hogy Zsófi egyre bátrabban mer mozogni pedig nem könnyű neki ,de most az a cél ,hogy felépítsük a mozgást lépésről lépésre .